A 14. Infotér Konferenciára még nem önvezető járművel érkeztünk Balatonfüredre, és nem is a mesterséges intelligencia által vezérelt drónok hozták a gurulós bőröndjeinket, de ez az idő is hamar eljöhet.
Az Infotér Konferenciának nem csak az a célja, hogy bemutassa a technikai vívmányokat és lehetőségeket, valamint segítsen jó együttműködéseket létrehozni a közigazgatás, a kommunikációs iparágak és a civil társadalom között. Egyik fő küldetése mindemellett az, hogy ezek az új ötletek, megállapodások és üzletkötések hazánk boldogulását szolgálják a következő esztendőkben.
Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke köszöntötte a résztvevőket.
"Az oktatás a legjobb befektetés" - ezzel a mondattal kezdte Soltész Attila a köszöntőjét.
Az elmúlt hónapokban mindannyian a mesterséges intelligencia lázában égtünk. A ChatGPT-vel való párbeszédek közepette azonban nem feledkezhetünk meg a technológiával kapcsolatos egyik legfontosabb szempontról, a szabályozásról sem.
Kordában lehet-e tartani, és ha igen, hogyan?
Egyáltalán szükséges-e ez, és miért?
"Elhozunk több releváns innovációt, amelyek közelebb viszik az érdeklődőket ahhoz, hogy hogyan is kell elképzelni ma az MI működését és technológiáját" – jelentette ki Soltész Attila.
Az idei Infotéren a mesterséges intelligenciát sokféleképpen fogják az előadók megmutatni.
Hiszen mostanság ez az egyik legfontosabb „hívószó”, még a könyvtáros számára is, hogy vajon miben tud segíteni az MI, mely munkafolyamatokban lehet számítani rá?
Az előadásokon és a panelbeszélgetéseken is kiemelt figyelmet kap majd az MI és az oktatás kapcsolata.
„Akár akarjuk, akár nem, a mesterséges intelligencia és a ChatGPT már ott van az oktatásban.” Lehet, hogy a diák nem azzal írja meg a háziját, a tanár pedig nem onnan veszi a kérdéseket, de ha a segítségét kérik, ha próbálkoznak vele, azzal már valamilyen módon befolyásolja is őket.
Nem újdonság, hogy a mesterséges intelligencia az egész életünkre és átlagos hétköznapjainkra is hatással van.
Az űrkutatás jövője
Farkas Bertalan útja után Magyarország ismét embert küld a világűrbe! Nem olyan régen derült ki a pontos időpont, 2024-ben négy űrhajósjelölt közül választják ki majd azt, aki részt vehet a Nemzetközi Űrállomásra induló több hetes misszióban.
„A 21. században az űrszektor gazdasági jelentősége radikálisan nő. Ha Magyarország nem akar lemaradni, akkor be kell szállnia ebbe a globális versenybe. Egy olyan egyedülálló laboratóriumban, mint a Nemzetközi Űrállomás, magyar ipari és tudományos kísérleteket lehet elvégezni.” – tette hozzá Ferencz Orsolya.
Rögtön utána meg is tekintettük a következő standot.
Vertikális farmok és az űr kapcsolata: A vertikális farmok lehetnek az emberiség megmentői!
Mindenki tapasztalja az éghajlatváltozás hatásait, ami nem csak az embereket és az állatokat, hanem a növényeket is érinti. A klímaváltozás miatt a növénytermesztés egyre nagyobb kihívássá válik. A szárazság és a magas hőmérséklet miatti terméskiesés mellett a helyhiánnyal is meg kell küzdeni. A két problémára egyszerre nyújthat megoldást az úgynevezett vertikális növénytermesztés, melynek segítségével akár a felhőkarcolók oldalán is ki lehet alakítani komplett veteményeseket.
Termőtalaj nélküli, úgynevezett hidropóniás rendszerek segítségével termesztik, a napfényt pedig ledes világítótestek szimulálják, már-már tökéletesen. A termesztés szinte száz százalékban automatizált, a növényeknek otthonul szolgáló medencék forgó állványokon vannak elhelyezve, melyek rendszeres időközönként forognak, így minden növényt egyformán ér a mesterséges napfény. A vízben pedig a tápanyagok egyenlő eloszlását folyamatosan működő szivattyúk biztosítják.
A vertikális farm az élelmezésbiztonságot szolgálja, illetve elősegíti, hogy a jövőbeli űrhajósok megfelelő élelmiszerhez juthassanak.
Mit tud ma az MI, és hogyan szabályozzuk?
Dr. Firniksz Judit, a Vodafone Magyarország Zrt. szenior szabályozási tanácsadójának előadása.
Firniksz Judit szakközépiskolai osztálytársnőm volt (Teleki Blanka Közgazdasági Technikum, Külker szak), jelenleg a Vodafone Magyarország Zrt. szenior szabályozási tanácsadója. Tanulmányait a Budapesti Közgazdasági Egyetemen, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán végezte.
Kutatási területe a digitális piacok szabályozása, az adatforradalom hatása a versenyszabályozásra, és az alkalmazott magatartástudományok szerepe a fogyasztói eligazodásban.
A Magyar Versenyjogi Egyesület tagja, az egyesület keretein belül létrehozott Digitális Piacok Munkacsoport vezetője.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi alapképzésén, valamint a Pécsi Tudományegyetem infokommunikációs szakjogász képzésén a „Digitális piacok szabályozása”, illetve a „Platformgazdaság és az e-kereskedelem joga” tárgyat oktatja.
Judit határozott indítással vágott bele az előadásába, melynek címe:
MI: Mit tud ma és hogyan szabályozzuk?
Az MI szabályozásának problematikáját, súlypontjait hogyan tudjuk elhelyezni és illusztrálni? Pontosan nem lehet megmondani, hogy mit tud „ma” az MI! Az MI nem más, mint gépi tanulás.
Azt kérdezi, hogy tudjuk-e, hogy ma, most, itt, mit jelent az MI? Ez miért is fontos?
Az innovatív technológia szabályozásának dilemmáját most elsősorban az MI kérdéskörében vizsgáljuk. Annyira nem is új az MI, 1980-ra vezethető vissza a gyökere. Tulajdonképpen egy College nevű angol közgazdász 1980-as, szemléletformáló előadásának egyik vetületét jelenítette meg a diáján.
Mikor kell, és mikor lehet szabályozni egy technológiai innovatív ágazatot? A kérdés az, hogy az ágazatot szabályozzuk, vagy a technológiát szabályozzuk? Ez két különböző megközelítés. Mi lehet a probléma? Ha túl korán szabályozzuk, akkor azzal a kihívással kell szembenézni, hogy túl a korai szabályozás elakaszthatja az innovációs folyamatot, gyakorlatilag megölheti az innovációt. Ha viszont túl későn avatkozik be a szabályozó, akkor elveszíti a kontrollt a piaci folyamatok fölött. És ekkor visszafordíthatatlan helyzettel kell szembesülni.
Rendkívüli kreativitással bír, és képes egyedülálló és lenyűgöző dolgokat létrehozni, de csak velünk, emberek segítéségével, mert nélkülünk értelmetlen a léte!
Az intelligens, fenntartható energetikai megoldások a jövő zálogai
A témakör alkalmat teremt arra is, hogy a 2023. július 1-től életbe lépő centralizált hulladékgazdálkodási rendszerről beszélgessünk. Milyen intézkedések, digitális megoldások várhatók, és ez hogyan érinti a lakosságot? (lásd itt)
Mi a női vezetők hozzáadott értéke a cégekben?
DEI – bűvös 3 betű, amit egyre többet hallunk, olvasunk, amikor progresszív, 21. századi szervezetek kerülnek reflektorfénybe. Mit is jelent ez a betűszó?
Diversity-Equality-Inclusion, azaz diverzitás, egyenlőség és befogadás. Vajon ez csak egy újabb hype? Empatikus vezetők jófejsége? Vagy pont ellenkezőleg? Komoly üzleti értéke van? A munkáltatói márkánkat vizsgálva mindenképp. De akár szó szerint, a profitabilitást elemezve is! Sorolhatnánk a komolyabbnál komolyabb kutatásokat, tanulmányokat – csak néhányat említve: Forbes, Boston Consulting Group, Harvard Business Review, Cloverpop, Glassdoor –, amelyek konkrét számokkal bizonyítják: a munkahelyi sokszínűség ösztönzi az innovációt, a kreativitást. A BCG kutatása szerint a sokszínű vezetői csapattal rendelkező vállalatok 19%-kal magasabb innovációval kapcsolatos bevételt értek el. Az álláskeresők 76%-a számára pedig a munkahelyi sokszínűség fontos tényező az álláskeresésnél. Rendben, tegyük fel, elfogadjuk: kell a diverzitás. De hogyan teremtsük meg? Kvótákkal? Szabályokkal? Edukációval? Mi a jó út? És azokban a szektorokban, ahol kevés még a női munkavállaló, például az IT-ban, ki, mikor és mit tehet azért, hogy ez változzon? Elég, ha a vállalat kinevez egy DEI felelőst, és kiad egy sajtóközleményt? Hát persze, hogy nem!
Nézzünk a téma mélyére együtt, négy olyan vezetővel, akik értik, látják, hogy a versenyképesség megtartásának ma már elképesztően fontos faktorává vált a sokszínű, befogadó üzleti kultúra!
Kiállítók standjai
NETLOCK: díjmentes, gyors, videós igényléssel
A NETLOCK E-aláírás bárhol, bármikor!
A NETLOCK a lehető legmagasabb biztonsági szintű, felhőalapú, minősített e-aláírás szolgáltatás. Használatával bárhol, bármikor, akár mobiltelefonon is, hiteles dokumentumok hozhatók létre, magánszemélyeknek teljesen díjmentesen.
Székelyné Zombory Piroska
